2017. október 18. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,024,716  ·  Online: 85
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Könyveink  
     
 
A Vas-hegyen innen
Nyomtatható változat!

A Vas-hegyen innen

 

Írta Bódizs Mária és Heinisch Zoltán

Fényképezte: Kovács Géza

 

 

Fordítók: Hofmann Judith (német), Handler András, Kohuth Miklós (horvát)
 

 

Megjelent legújabb könyvünk bevezetőjében a Pinka gyöngyszemei címmel a Vas-hegyet és a Pinka szerepét mutatja be. A következő 10 fejezet foglalkozik Sé, Torony, Dozmat, Narda, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa és Ják relepülések történetével magyar, német, illetve horvát nyelven. A települések látnivalói mellett nagyméretű légifotók teszik látványossá a reprezentatív könyvet. December 7-től megvásárolható a könyvesboltokban, vagy megrendelhető a kiadónál telefonszámunkon vagy e-mailben.

 

A kiadónál (itt nálunk) kedvezményes ára: 3.990 Ft.

 

 

Megrendelhető: MG Bt. 9700 Szombathely, Vörösmarty M. u. 34.

Tel.: Tel.: 30/587 0820

E-mail: mgbt@mgbt.hu

 

A könyvben bemutatott községek

(Kattints a községnévre!)

 

        Torony       Dozmat       Narda      Felsőcsatár

 

Vaskeresztes      Horvátlövő       Pornóapáti       Szentpéterfa      Ják

 

 

 

 

A Pinka gyöngyszemei

Gyökerek és szárnyak


Amikor a 60-as évek végén erre a vidékre kerültem – az országnak egy másik szép tájáról, a Bükk vadregényes vidékéről – azonnal magával ragadott a Pinka-völgyének rendkívüli szépsége, szolid csillogása, hivalkodásmentes élete. Ha széjjelnézünk a világban, megcsodálhatjuk a hatalmas hegyeket, a változatos természeti formákat, a szép nagy tavakat és folyókat. Ezek nagyon szépek, de csak távolról, egyszer és ott. Ezen a tájon minden együtt van, és minden embermértékű, egy tekintettel minden átfogható, azonnal érzékelhető, de rejtett kincseit ez a vidék sem adja könnyen.
Ha felmegyünk a felsőcsatári szőlőhegy legmagasabb pontjára, gyönyörű, szép látvány tárul elénk. Sok kilométeren át futhat tekintetünk. Amikor vendégeimnek mutatom: látjátok ez a Pinka-völgye, szinte mindig kérdezik, na és hol a Pinka? Kételkedve szemlélik, hogy ez a füzesekkel takart, bokrokkal szegélyezett, növények közé meg-megbújó kis folyócska alakította ezt a tájat? A táj másik – az előzővel szerves egységet alkotó – része a Vas-hegy, mely valószínű nem véletlenül kapta nevét, talán azért, mert alapját a földtörténeti ókorban kialakult kőzetek képezik. Petőfitől tudjuk: „…Azért a víz az úr!“ Ez a Pinka „folyócska“ két helyen is át tudta törni a Vas-hegyet, majd kiérve a kissé lankásabb területre, az évmilliók során csúszott jobbra, csúszott balra és megteremtette ennek a tájnak a természeti gazdagságát, szépségét. Mire eljutott a Rábáig, – és ennek a folyónak ez a legnagyobb dicsérete – a partja két oldalán létrehozott egy páratlan, csodálatos gyöngysort, a Pinka-menti falvakat. A folyó mindkét partján szinte kilométerenként követik egymást a különféle települések, különféle lakosokkal. A terület gazdagságát korán felismerték a más tájon élő emberek, és ideköltözve gyökeret vertek, gazdagították, változatossá tették a meglévő értékeket. A folyón egymást követik az erőművek, malmok, a hegy művelésével messze földön híres szőlőtermő terület jött létre, híressé téve vörösborát, de van itt bánya, az erdőkkel és szőlőskertekkel gazdagított táj a természetjárók és a vadászok egyre kedveltebb helye.
A Pinka által létrehozott gyöngysor nem egyszínű. A települések, nemzetiségi hovatartozásukat megőrizve, kialakítottak egy olyan környezetet maguk körül, ami csak az övék. Mindegyik falu más, horvátok, németek, magyarok lakják. Az itteni emberek németsége, horvátsága és magyarsága az, ami különleges színt ad ennek a tájnak. Más a felsőcsatári, horvátlövői szokás, más a vaskeresztesi és megint más a pornóapáti, szentpéterfai, pinkamindszenti, de ugyanígy teljesen más az osztrák oldal szokása Eisenbergben, Éberauban, Höllben, vagy másutt. Természetesen ezek a falvak, a lakosok rokonaikkal, családjukkal együtt szorosan kapcsolódnak is és szépen megvannak egymással.
Az emberi butaság a XX. század elején húzott itt egy vonalat – amelyet aztán még kerítéssel is megtoldottak, – és erre a Pinka folyót használta fel. Ez volt az, ami a legnagyobb kárt okozta ennek a területnek. Az itt élő embereknek ez nagyon érzékeny pontja volt. Mesterségesen elválasztotta azt, ami együvé tartozott. Kialakították az „itt“ és a „túloldal“ fogalmát. Pedig ezer szállal kötődtek egymáshoz, rokoni, baráti kapcsolatokkal, birtokviszonyokkal. Minden családnak volt a túloldalon élőkkel kapcsolatban élménye, ami legalábbis egy kicsit nosztalgiával töltötte el az embereket.
Személyes élményként el kell mondanom ennek az időnek a hangulatát. A pornóapáti határörsön kezdtem fiatal határőrtisztként. Pornóapátiban, a határ felé kivezető út – olyan 5-600 méter – le volt zárva, amin nem lehetett közlekedni. A falu utolsó háza olyan közel volt az osztrák területen lévő Németlövő község utolsó házához, hogy ha jó hangosan odakiabáltak egymásnak az emberek, még viccet is tudtak mesélni. A kifelé vezető úton volt egy major, ahol még állatokat is neveltek. A határvonal túloldalán volt egy nagyon szép épület, a vámház. Az út drótkerítéssel úgy volt lezárva, hogy egy mély árkot is ástak, hogy autóval ne tudjanak átmenni. Nagyon sokszor átnéztem a másik oldalra, és ezen a kis „résen“ is sok szépet láttam. Később, amikor már nem 50$-ért kellett megvásárolni az utazási lehetőséget, többször ellátogattam Ausztria felől a vámházhoz, megnézve annak másik oldalát is. De az igazi élményt az adta, amikor 2007. december 24-én éjféltájt – hazajövet Ausztriából unokáim karácsonyi ünnepéről – nem a megszokott vám-és útlevél ellenőrzésre kijelölt helyen, hanem itt, az elhagyott vámháznál, a major menti úton jöttünk vissza feleségemmel Magyarországra. Hihetetlen élmény volt, hogy egy életen keresztül azt, ami csak néhány méterre volt tőlünk, úgy néztük, mint ismeretlent, mint idegent – sokan azt akarták, hogy ellenségesen is –, ez most megváltozott.
A határnyitás a közel 100 éves helyzeten gyökeres változást hozott. Erre a változásra most kezdenek ráébredni az emberek, most jönnek rá, hogy milyen lehetőség került a kezükbe. Egyre többen éreznek rá, hogy a régi hagyományokat, a sajátosan alakított kultúrát, amit az itt élő nemzetiségek képviselnek, meg kell mutatni másoknak is, főleg azoknak, akik elől el volt a terület zárva.
Éledezni kezd a natúrpark létrehozásának ötlete. Amikor azt mondjuk, hogy ez a terület közel áll hozzánk, és szinte valamennyi érzékszervünket meg tudja mozgatni, akkor hatványozottabban érezhetjük az évszakok hatását. Tavasszal, amikor elkezdődik a természet igazi szép ébredése, szinte egy hónap alatt megváltozik, más hangulatot kínál az egész táj. A nyár, a művelések időszaka, amikor az évszakban a zöld és a zöldet adó természet jelenik meg. Az őszi idény, a betakarítások időszakában, nem a hatalmas gépek zaja, hanem inkább a vidám emberek jelenléte érzékelhető. Télen pedig a felszíni nyugodt csendben, a házaknál, pincék mélyén érezni az éltető lüktetést. Ez a vidék egy csendes terület, távol a forgalmas utaktól. Látványában is nyugalmat áraszt, mert az erdő, a hegy és a víz látványa mindig pihentető. Meg kell ezt a természetes szépséget őrizni, mert ezzel megvédjük a táj állat- és növényvilágát és az emberek nyugalmát is. Természetesen azért lehet ezen változtatni, csak nagyon megfontoltan, és nagyon okosan. Csak úgy érdemes változtatni, ha a régi megőrzése mellett új értékeknek teremtjük meg az alapját. Ezt a helyiek jól tudják. Felüdülés volt látni, amikor létrehozták Vaskeresztesen a kis tavat a fogadónál, milyen előnyösen változott a terület flórája és faunája. Olyan ritka állatok is megjelentek, mint a szürke gém, amelyet eddig a környék szinte nem ismert.
A vendégek fogadására a vidék készen áll. Megnyílt Vaskeresztesen az Alpesi Fogadó és Borház, ahol a messziről érkező is otthon érezheti magát. Programja nemcsak az étterem falain belül kínál szórakozást, pihenést, hanem átfogja az egész tájegység lehetőségeit. A fogadó szervesen együtt él környezetével. Az előtte lévő tavon a kezdő horgász gyakorlatot szerezhet, rövid sétával a 200 m-re lévő Pinkán változatos természeti táj és horgászási lehetőség várja a vendégeket. Panziójában kényelmesen akár hosszabb időn át is pihenhet. A Vas-hegy vörösborának híre messzire eljutott – utazásaim során még Romániában is tudtak róla. A tájat járva egy-két órás kirándulással felejthetetlen élményeket tudunk szerezni. Ha közelről akarjuk a táj szépségét megismerni, könnyedén feltárhatjuk titkát is. Megtalálhatjuk az ókori sírokat, megérthetjük a vadvízi horgászok szenvedélyét, összehasonlíthatjuk, hogy ugyanabból a szőlőből miként lehet más és más ízű bort készíteni. Megnézhetjük a felsőcsatári Pinka-szurdokot, a kőbányát, Torony, Sé lignitbányáját, ókori vízvezetékét. A Pinka-menti falvak vízi erőműveit és malmait. Különleges látvány fogadja a látogatót a csatári szőlőhegyen létrehozott Vasfüggöny múzeumnál, ahol korhű környezetben átérezhetjük az utolsó fél évszázad komor hangulatát. Földrajzilag nem tartozik szorosan a Pinka-völgyéhez Ják, mégis a Vas-hegy szinte valamennyi magaslatáról látható. Így aztán csak növeli az élmények gazdagságát, ha látványaink sorába beillesztünk egy romantikus kirándulást, és megtekintjük a középkori templomot, a kápolna barokk berendezését, és a helyi népszokásokba beillesztett népmesékről is hallhatunk az idősebbektől.
Napjainkra egyre többen jönnek rá, hogy a Pinka a két partját nem elválasztja, hanem összeköti, a szétválasztás korszaka megszűnésével az együvé tartozás ideje jött el. Együtt kell óvnunk, alakítanunk ennek a szép tájnak az értékeit, azért, hogy együtt is élvezhessük. Meg kell mutatni mindenkinek, hogy a gyökerek mélyebbre hatoltak, de a szárnyak is erősödtek.

„…a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat. Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hova tartoznak, de ugyanígy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereitől és előítéleteitől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget adnak új utakat bejárni, (vagy inkább repülni).“
Johann Wolfgang von Goethe

 

Heinisch Zoltán

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
Megrendeléséhez kérjük töltse ki az alábbi űrlapot, melynek elküldését követően kollégánk felveszi Önnel a kapcsolatot.

Postázási Név:*
Postázási cím:*
E-mail:*
Számlázási Név:*
Számlázási cím:*
Telefonszám:
Rendelt mennyiség:* db
Megjegyzés:
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu