2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,580,979  ·  Online: 107
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A barátpapagáj szabadon élő populációi Európában
Nyomtatható változat!

Myiopsitta monachus

A szakirodalomban újra és újra utalnak rá, hogy a barátpapagájnak vannak szabadon élő kolóniái Európa területén.
Az „EBCC Atlas of European Breeding Birds“ (1997) egy térképet is megjelenít a faj bemutatásakor európai hivatkozásokkal. Előfordulását Belgiumra, Olaszországra és Spanyolországra vonatkoztatva. Számolhatunk azonban azzal is, hogy a klímaváltozás, a fogságban tartott madarak emelkedő száma, valamint a különböző országokban felbukkanó kivadítási programok révén máshol is kialakulnak életképes, szaporodó kolóniák.

Biológiai háttéradatok

A barátpapagáj eredetileg Dél-Amerikából származik, fő elterjedési helye Argentína. A kis sándorpapagájokhoz hasonlóan ez a faj is képes volt más kontinenseken másodlagos populációk létrehozására, így például Észak-Amerikában és Európában. A hím és a tojó példányok színezete megegyezik. Repülés közben szabad szemmel megfigyelve az egész madár zöldnek látszik, jellegzetesen hosszú papagájfarokkal. A felületes megfigyelő könnyen összetévesztheti a kis sándorpapagájjal. Közelebbi megfigyelés során feltűnik a madár kékes-szürke homloka, a nyakáig terjedő világos maszkja, valamint a világosszürke mintázatú szürkés-barnás melltollazata. Csőre világosbarnás, írisze sötétbarna. Szemét csupasz szürke gyűrű veszi körül, lába hasonló szürke színű. Karevezői kékek és feketék, szárnyának fonákja világoszöld és világoskék. A fiatal madarak homlokát átjárja egy zöld fátyolszerű színezet. A nemek a tollazat alapján nem különíthetők el egymástól. Hossza: 27-31 cm. Fészekalja 5-6 tojás. A fiókák 22-23 nap után kelnek ki, 42-45 napos korukban repülnek ki, ezután 2-3 héttel válnak önállóvá.
A legkülönlegesebb viselkedési sajátossága, amellyel más fajoktól eltér a fészeképítése. A barátpapagájok nagy közösségi fészkeket építenek, elsősorban pálmákon, de lombhullató és tűlevelű fákon, vagy épületeken és villanypóznákon is. Jó alkalmazkodóképessége a parkokig és kertekig juttatta. Mivel nincsenek rászorulva a szaporodáshoz a fák kivájt odvaira, jobban tudnak terjeszkedni más fajoknál. Ez a fészeképítési magatartás, amelynek során rengeteg ágat dolgoznak fel, akár 250 kilogrammos építményeket is eredményezhet. Az építmények mérete, valamint rágási szokásaik és kellemetlen hangjuk miatt nem mindenhol tűrik meg őket. Egy ilyen hatalmas fészek megépítéséhez a barátpapagájok sokszor nagyobb távolságokról is összegyűjtik a száraz faágakat, amelyeket a csőrükben szállítanak. Egyes megfigyelések szerint a hímek szállítják az ágakat, a tojók pedig beépítik azokat. Ahogy a gólyafészkeknél is lenni szokott, olykor más madárfajok – például verebek – is hasznot húznak az építményből és vendégeskednek azokban. Mivel a fészket egész évben használják költő- illetve alvóhelyként, a faj kiválóan alkalmas arra, hogy kivadítási kísérletek alanya legyen. Persze az aktuális európai szabályozások értelmében aligha lehetne egy ilyen projektet legálisan kivitelezni, a korábbi számontartott programok is kudarcba fulladtak a lakossági panaszok miatt a fákban és más növényekben tett károk miatt.

Szabadon élő kolóniák leltára

USA

Az Egyesült Államok területén a következő államokban élnek szabadon barátpapgájok: Alabama, Colorado, Connecticut, Delaware, Florida, Illinois, Louisiana, Massachusetts, New Jersey, New York, Oregon, Rhode Island, Texas és Virginia.

 

 

 

 

 

Európa

Belgium

Az eddig nyilvántartott szabadon élő és költő kolóniák közül a brüsszeli a legészakibb. Ez a populáció 1979-ig nyúlik vissza és a 2000-es években is vannak róla említések. 1980-ban hét fészekről számoltak be megfigyelők, amelyekben 30-35 pár költött. 1999-ben 50-60 madarat számoltak össze három fészek körül. Mivel a madarak hajlanak arra, hogy egymás közelében építsék fészkeiket, a városban csak két költőhely ismert. Érdekes a fészkek elhelyezkedése is, hat közösségi fészket épületekre, villanypóznákra építettek, ötöt parkokban lévő fákra, két esetben pedig szarkafészkek köré, amelyek előbb-utóbb be is kebelezték a szarkafészkeket. A lakosság itt nagyon szereti a papagájokat, így a téli etetés sem jelent problémát, amely nélkül a populáció nem tudna túlélni. 2004-ben állítólag már több száz barátpapagájt tartottak számon Brüsszelben. Ha valaki szeretné meglátogatni a fészkelőhelyeket, utánanézhet Per Holm Knudsen weblapjain (dán és angol nyelven), ahol a pontos elhelyezkedések is felsorolásra kerülnek fotókkal.
Franciaország

Szemtanúk beszámolói nem állnak rendelkezésre, viszont van egy szakirodalmi hivatkozás: Adde, Chr. (1998): Monk parakeet Myiopsitta monachus breeding in south west France. ALAUDA 66(1), 66-67. p.

Nagy-Britannia

Chris Butler weblapjainak információi alapján (már nem elérhető) London térségében szintén él egy kolónia.

Hollandia

A www.vogeldagboek.nl weblap adatai alapján 2002-ben regisztráltak egy barátpapagáj kolóniát Nieuw-Bethlehem közelében.

Portugália

Lisszabonban szintén élnek barátpapagájok egyes beszámolások szerint.
Spanyolország

Spanyolul a barátpapagájt Cotorra Argentina néven ismerik. Gallego 2003-ban a Spanyolországban élő populációt 1300 példányra becsüli. Elterjedésük elsősorban a mediterrán térségben jellemző. A szárazföldön Barcelónában Heinz Koch figyelte meg a madarakat 2000 telén és számukat lényegesen többre becsüli, mint a wiesbadeni kissándor populáció száma. A madarakat gyakran lehet látni a belvárosban is, így például a Kolumbusz-oszlopon is. Onnan látta őket fészekanyaggal a csőrükben a fészekhez repülni. Az állatkert közelében majdnem minden pálmafán van egy fészek. A Grup Ornitol gic de Sants finden sich einige weblapjain találhatók szép képek az ott élő madarakról. Elsősorban a datolyapálma gyümölcsével táplálkoznak (Phoenix canariensis és Tipuana tipu). Cadizból is érkezett híradás 2000-ből, valamint 2001-ben német turisták nagy csoportja is beszámolt barátpapagájokkal való találkozásról. Madridban a német Focus című hírműsor számolt be barátpapagájok előfordulásáról. Spanyol adatokra hivatkozva 2003-ban 75 példányról tesznek említést. Andalúziában 390 madárról tudnak, ebből 70 barátpapagáj Valenciában él. Mallorca szigetén is élnek barátpapagájok, a part menti parkokban a helyi lakosok szerint több mint 15 éve fészkelnek a madarak. A Kanári-szigeteken szintén láttak barátpapagájokat, itt vannak fészkelő kolóniák.

Németország

1893-ból van az első feljegyzés a barátpapagájok kivadítási kísérletéről, Sohlandban (ma Lausitz), amit egy bizonyos von Prosch nevű nagybirtokos hajtott végre. A szülőmadarak először egy nyitott volierben építettek fészket, majd egy közeli tetőn. Fákon nem építettek fészket. 1897-ben a csoport 18 madárból állt. A fészkelőhely miatti háborúskodások folytán a csoport létszáma 11-re csökkent, ezt követően a kolónia 23 tagúvá duzzadt fel. Az utolsó említés 1899-ből származik, így nincs tudomásunk arról, hogy mi lett a madarak további sorsa.
A kitelepítő beszámolása szerint még 24 kilométerrel távolabb is voltak szabadon élő madarak. Ez a kísérlet inspirált újabb madárkedvelőket is Wilhelmstalban Görlitznél, valamint Körbisdorfban Merseburgnál. A madarak – annak ellenére, hogy rendszeresen etették őket – teljesen igazodtak a szabad élethez, mert távolabbi helyekre is eljártak táplálékot keresni. Érdekes feljegyzések vannak a madarak elpusztulását illetően is. 7 példány elrepült és többé nem jött vissza. 1898-ban 3 hím elpusztult, miközben a tojókért harcoltak. Három fióka, amely a késői második költésből született, a levesben végezte, mert von Porsch úgy gondolta róluk, nem élnék túl a telet. A macskák és ragadozó madarak támadásait együttesen verték vissza. Gyakorlatilag elüldözték a környékről a macskákat és a nagyobb madarakat. A barátpapagájok -23 fokos teleket is gond nélkül átvészeltek. A madarak egymás fészkéből loptak építőanyagot, és albérlőkként megtűrtek egereket, de más madarakat soha. Berlinben 1892-ben láttak négy példányt egy kertvárosi ház előtt. A madarak eredete ismeretlen maradt. Egy téli etetést leszámítva a madarak a természetben táplálkoztak. Itt sincs több információ az 1892-es feljegyzés után. A leghíresebb kísérletet a berlini állatkert hajtotta végre 1927-ben. A barátpapagájokat, miután a volierben fészket építettek maguknak, szabadon engedték. A számuk hamar növekedésnek indult, és további fészkek következtek a tetők alatt. Noha a madarak a tágabb környéket is bejárták, költeni visszamentek a fészkeikhez. A populáció súlyos veszteségeket szenvedett. 5 madár vándorsólyom áldozatául esett, többet pedig lelőttek. 1931-ben az állatkert a csoport stabilizálására további 20 egyedet akart szabadon engedni, de ezt a parkfenntartó hatóságok meghiúsították. Niethammer szerint a berlini kísérlet mintájára további állatkertek is megpróbálkoztak a barátpapagájok kivadításával, mint például a müncheni, a hallei, sőt a budapesti is.
A kerttulajdonosok panaszai, valamint a távolabbi helyeken történt megfigyelések is azt tanúsítják, hogy a berlini barátpapagájok nem egyszerűen kiszabadult állatkerti állatok voltak, hanem a környezetüket felderítő, önálló, táplálék után kutató madarak.

Ausztria

Noha a múltban sok kivadítási kísérlet folyt Ausztriában, jelenleg itt nincs önálló szabadon élő populáció. 1927-ben Perzina beszámolt egy bécsi kísérletről. Hat madár, amely a röpdéjében fészket épített, kirepülhetett a szabadba. A csoport 60 egyedből álló kolóniává nőtt annak ellenére, hogy többet lelőttek közülük.
A fészkeket, amelyeket a szabadban felépítettek, lebontotta valaki, így végül a madarak visszatértek a volierbe aludni. 1953-ban az Összehasonlító Magatartástudományi Kutatóintézet Kurt Kolar vezetése alatt 11 példányt telepített ki. Ez a szám 30 egyedre emelkedett fel, ami azután visszacsökkent 10-re. 1974-ben Kurt Kolar még egyszer nekifutott a vállalkozásnak. Ez is ellenállásba ütközött. „Az egyik akadály az a kár, amelyet a szabadon élő papagájok a gyümölcsöskertekben okoznak. Bimbók, virágok, és minden érési stádiumú gyümölcsök esnek áldozatul étvágyuknak. Ebből az okból minden kitelepítési kísérlet csak korlátozott sikerre számíthatott. Az ilyen próbálkozásokat általában jobban tolerálják, ha állatkertektől, vagy kutatóintézetektől erednek, mintsem magánszemélyektől. Előbb-utóbb az élelemhiány arra kényszeríti a barátpapagájokat, hogy elköltözzenek és új fészkelőhelyet keressenek maguknak.“ – írja Kolar.

Olaszország

Verona és a Garda tó között, az A22-es autópálya mellett egy érdekes állatkert található, a „Parco Natra Viva“,
amely igazából két részből áll: egy szafari parkból és ápolt, kicsiny állatkertből. Erich Sczepanski-Penzberg itt figyelte meg a szabadon élő barátpapagájokat 2004-es nyaralása során. Az állatkertben szabadon élnek a barátpapagájok. Már a bejáratnál feltűnik, hogy a nagy platánfákon hatalmas fészeképítmények díszelegnek. Aki belép az állatkertbe, az a félénknek egyáltalán nem mondható madarakat bármely pillanatban szabad szemmel is megfigyelheti, mert mindenhol ott vannak. A madarak szakadatlanul gyűjtik a földön az ágakat. A madarakat így munka közben különösebben erős teleobjektív nélkül is jól le lehet fényképezni. A park területén összesen 12 fészekkolónia található.
A madarak szemmel láthatóan jól érzik magukat a platánfákon, talán azért, mert annak sima törzsén nehezen tudnak a ragadozó állatok megkapaszkodni, hogy kirabolják a fészkeket.

Mihalec Gábor
Sándorfalva
Forrás: www.papageien.org
 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu