2020. február 29. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,727,035  ·  Online: 75
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg hazánk madarait!
Nyomtatható változat!

Egy rekedt hangú fagyöngyevő
A léprigó

A hazánkban előforduló rigók közül némelyek ősszel elvonulnak, egyesek állandóak, néhány faj téli vendégként ismert. Egyre inkább állandó madarunkká válik a fekete rigó, amit semmilyen más rigóval nem téveszthetünk össze. Zömében elvonuló faj az énekes rigó, amelynek csodás kora tavaszi éneke a természet megújulását hirdeti. A fenyőrigó többnyire télen jelenik meg – akár nagyobb csapatokba verődve –, noha néhány tíz párban költőfajnak is számít az ország néhány pontján. A szőlőrigó kizárólagos őszi-téli vendég, a távoli Szibéria küldötte. Vonuláskor, főként tavasszal az örvös rigó is előkerül hazánkban, de fészkelni már távolabbi tájakra repül. Cikkünk témáját képező, Európa legnagyobb testű rigófaja, a léprigó is inkább az őszi-téli időben mutatkozik a hazai erdőkben, ligetes területeken, öregebb fasorok környékén. Röptében rekedt hangjára messziről felfigyelhetünk. Főként azokon a helyeken láthatjuk és hallhatjuk, ahol a fákon a fagyöngy érleli termését, a léprigó szinte kizárólagos téli táplálékát.

 

.. A cikk további fejezeteiben olvashatunk még:

 

Elterjedéséről, leírásáról és életmódjáról

 

Szöveg és fotók:
Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem, MÉK
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu