2020. október 24. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,938,082  ·  Online: 69
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Ismerjük meg hazánk madarait! Rejtőzködő apróságok. Füzikék
Nyomtatható változat!

.

Apró termetű madarakról lesz szó a következőkben, olyanokról, amelyeket a tavaszi időszak kivételével alig vehetünk észre. Tavasszal is csak azért tűnhetnek fel, mert a hímek jellegzetes hangjukat hallatják, az egyik már márciusban, más fajok pedig április második felében, május elején. Mindegyik faj a legkisebb madaraink csoportjának képviselője, ezek a füzikék.
Hazánkban rendszeresen 3 füzikefaj fészkel, róluk szólunk részletesebben cikkünk második részében. Ezek közül a leggyakoribb a csilpcsalp füzike (Phylloscopus collybita), kisebb számban költ a sisegő (Ph. sibilatrix) és a fitiszfüzike (Ph. trochilus). A három, hazánkban költő fajon kívül az utóbbi években gyűrűzések során további ritka, kóborló füzikefajok is előkerültek.
A királykára emlékeztető királyfüzike (Ph. proregulus) fő élőhelye Kelet-Szibéria, Kína hegyvidéki erdei régiói, de az utóbbi másfél évtizedben Európa szerte többfelé előkerült, így hazánkban is.
Az ugyancsak királykaszerű vándorfüzike (Ph. inornatus) fészkelő területe az Ural-hegységtől egészen a Japán-tenger partvidékéig terjed, de költ Mongóliában, valamint néhány ázsiai magashegységben is (pl.: Tien-san). Vonulása során kerül Európába, hazánkban már több mint 10 példányt is jelöltek. Egy további tipikus szibériai faj is előkerült már az őszi vonulása során hazánkban, gyűrűzőtáborokban befogott madarak között, a vastagcsőrű füzike (Ph. schwarzi). Az egyébként ázsiai madarat esetenként egy-egy erősebb időjárási front sodorhatja Európa felé, így hazánkba is. A barna füzike (Ph. fuscatus) egy példányát is fogták már Magyarországon, amely hazája ugyancsak Szibéria, az Ob folyótól a Szahalin-félszigetig tart a költő áreája, de a Himalája magasabb régióiban is költ. Az őszi vonulása során egészen Indiáig, valamint Távol-keletig eljut. Nagyon ritka európai előfordulású faj, amelyet egy-egy erőteljes hidegfront szele sodorhat az eredeti vonulási útvonalától jóval nyugatabbra. Egy újabb ritkaság hazánk madarai között a bonelli füzike (Ph. bonelli), amelyik élőhelye jobbára Nyugat- és Dél-Európa, de Észak-Afrikában is költ. Ennek a fajnak is előkerült már egyede, gyűrűzések során.
...

 

Dr. Juhász Lajos írása több színes fotóval illusztrálva a Díszmadár Magazin 2013. évi májusi számában olvasható


Debreceni Egyetem, MÉK
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu