.

Az idei év alkalmából szeretnék patinás madarászokkal foglalkozni írásaimban, remélve, hogy a Kedves Olvasó szívesen fogja majd olvasni a cikkeket, történeteket!
Mivel is kezdhetném, ha nem a legpatinásabbal? A főváros egyik büszkesége, a Fővárosi Állat- és Növénykertben található sok régi, patinás épülettel együtt, s ez nem más, mint a méltán híres Kós-Madárház.
Az Állatkert építéstörténetének több korszaka is volt az elmúlt csaknem másfél évszázad során. Az első, 1866-os megnyitásra elkészült épületeket  ma már hiába keressük, mert nagy részüket az idők során lebontották, vagy pedig a háborúban pusztultak el. Így az eredeti, 1866-os épületek közül ma már csak a Bagolyvár központi, várromot utánzó része maradt fenn, amelyet ugyan 1912-ben áthelyeztek és kissé át is építettek, az 1980-as években pedig új épületszárnyakkal bővítettek ki, de legtöbb része lényegében még ma is úgy néz ki, ahogy a kert megnyitása idején. Egykor baglyok és varjak, valamit farkasok és sakálok lakhelye volt, és még ma is akad benne egy a régi időkből megmaradt ketrec, amelyet meghagytak, mint állattartási műemlék. A ma meglevő épületek többsége 1909 és 1912 között épült, legnagyobb részüket az akkor még fiatalságuk miatt ismeretlen építészek, Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezték.
Kós Károly és Zrumeczky Dezső műépítészek,-- akik mivel külföldön jártak és tanultak, valamint megfelelő ismereteket szereztek a felépítendő épületek stílusát illetően,--tervezték a legtöbb házat. Figyelembe vették ebben nemcsak a zoológiai program diszpozícióit, de sok eredetiséggel különböző stílusokban rajzolták a házakat, közöttük néhányat magyaros külsőjével, másokat az illető állatok hazájából merített tervezéssel. A madárház az állatkert számára tervezett paviloncsoport központi eleme, az épület a toronnyal együtt a kalotaszegi református templomot idézi. A másik patinás madaras épület a fácános-ház, ami a berlini minta szerint épült, azonban Kós és Zrumeczky magyaros érzése a fatornyos hazából választotta a stílust. Az épület hosszú,nem magas,előtte bekerített és dróthálóval fedett udvarok láthatók, némelyikben bokrok, fű és csobogó víz, a kerítések oldalán felfutó virágos növények. A díszes fácánok, a tyúkfélék és fajdok, a foglyok és az egész világról származó, de már itthon tenyésztett galambok kaptak itt helyet. De kanyarodjunk vissza a nagy madárházba! Betérhetünk a tó felől is, de beléphetünk az oldalsó bejáraton is. Manapság már nemcsak madarakat, díszpintyeket, papagájokat, hanem hüllőket is láthat a közönség, mivel a sok fajt felvonultató kiállítható madarakat sokfelé helyezték el. A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje, hiszen csaknem százötven éves múltra tekint vissza. Az én gyerekkoromban, a 70-es években rendszeres program volt  a családoknál, hogy hétvégén mindenki ment az állatkertbe. Emlékezzünk csak vissza, hogy a Keménykalap és krumpliorr c. gyerekregényből készült film egyes részeit itt vették fel a régi épületekben! Manapság az állatkert és vele együtt a patinás épületek nagy változásokon mennek keresztül, köszönhetően annak, hogy egyre nagyobb területet kap vissza a kert, hogy a fennállásának 150. évfordulóját méltóképpen ünnepelhesse!! A cikk második részében képekkel is végigjárjuk, amiről most szó volt.

Koós László                  
források: Wikipédia, Budapest Zoo