2020. szeptember 30. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,917,417  ·  Online: 52
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Változások a Washingtoni Egyezmény végrehajtásában
Nyomtatható változat!

2002. december 20-án a Magyar Közlönyben megjelent a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) új végrehajtási rendelete (271/2002. (XII. 20.) Korm rendelet). Az új szabályozás sok szempontból érinti a díszmadártenyésztőket, ezért mindenképpen fontosnak tartjuk az érintettek tájékoztatni a lap hasábjain.

A jogszabály - az Európai Uniós joganyagnak megfelelően - az Egyezmény alapelőírásainál számos ponton szigorúbb, részletesebb szabályozást vezet be. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak a következők:
A rendelet átveszi az Európai Unió által használt "A, B, C, D" mellékleteket az Egyezmény által elfogadott I. II. és III. függelékek helyett. Az új hazai jogszabály 1. számú melléklet "A-C" oszlopai felelnek meg az EU "A-C", míg a rendelet 2. számú melléklete az EU "D" mellékletének.

Az "A-C" oszlopok tartalmazzák a CITES I-III. függelékén szereplő összes, továbbá számos, az Egyezmény hatálya alá nem tartozó fajt, melyek kereskedelmét különböző okok miatt szabályozni kell (pl. a hazai vadon élő élővilágra ökológiai veszélyt jelentő fajok, egyéb ritka, veszélyeztetett fajok stb.). Ugyanakkor a mellékleteken belül is számos ponton szigorítja egyes fajok, rendszertani kategóriák besorolását. Ez annyit jelent többek között, hogy egyes eredetileg a CITES II., illetve III. függelékébe szereplő fajok az "A" oszlopba kerültek besorolásra, tehát ezekre is a CITES I. függelékes fajokra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

A 2. számú melléklet (EU "D" melléklete) azokat a nem CITES-es fajokat sorolja fel, melyek Magyarországra történő behozatalát monitorozni kell annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítható legyen azok fenntartható mértékű kereskedelme. Az így kapott információ alapján dönthető el, hogy szükség van-e bizonyos fajok magasabb védelmi kategóriába ("A", vagy "B" oszlopba) történő átsorolására.

Az egyes oszlopokhoz rendelt engedélyezési feltételek is szigorúbbak az Egyezmény I-III. függelékeibe tartozó fajokra vonatkozó előírásoknál. Jelentős változás, hogy a "B" oszlop alá tartozó fajok (gyakorlatilag a CITES II. függeléke) példányainak behozatalához importengedély szükséges szemben a CITES alapelőírásaival, melyek a II. függelékes fajok esetében csak export engedély kötelezettséget írnak elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azoknak a fajoknak az importjához, melyeket eddig CITES export vagy re-export engedéllyel be lehetett hozni az országba, ezentúl a CITES Igazgatási Hatóság által kiállított magyar CITES import engedélyre is szükség van. További szigorítás, hogy a "C" oszlopba tartozó állatok és növények kiviteléhez a CITES előírásaitól eltérően minden esetben exportengedélyre van szükség.

A rendelet 1. számú mellékletének "C" oszlopában (gyakorlatilag a korábbi III. függelék), valamint a 2. számú mellékletben (EU "D" melléklet) szereplő fajok behozatalakor az importálónak a beléptetés helye szerinti vámhivatalnál import bejelentést kell tennie. Az import bejelentés egyik példányát a vámhivatal megküldi az igazgatási hatóságnak. Ezzel a módszerrel nyomon követhető, monitorozható a "C" oszlopban, valamint a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt fajok behozatala (az importált fajok köre, a behozatal volumene stb.). A "C" oszlopba tartozó fajok esetén az import bejelentéshez mellékelni kell a származási ország CITES export engedélyét vagy származási igazolását.

Csak természetvédelmi érdekből engedélyezhető a globálisan veszélyeztetett fajok vadon befogott, gyűjtött egyedeinek behozatala. Nem adható importengedély olyan fajok példányainak behozatalára, melyek - a tudomány jelenlegi állása szerint - a fogságban való tartást nem tűrik, illetve olyan esetben, amikor a más jogszabályokban (veszélyes állatok, védett állatok, állatkerti állatok tartását szabályozó rendeletek) meghatározott tartási feltételek nem biztosítottak. Nem engedélyezhető azon fajok behozatala sem, melyek ökológiai veszélyt jelenthetnek a hazai vadon élő élővilágra. Jelenleg ilyen madárfaj nem szerepel a listán, de pl. a vörösfülü ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) a jövőben nem hozható be az országba.
Ugyancsak nem adható engedély, ha a kérelmezőt környezet- vagy természet védelmével kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt elítélték (legalább 5 évig), szabálysértés miatt felelősségre vonták (2 évig), vagy természetvédelmi bírsággal sújtották (3 évig).

A rendelet előírja a CITES engedélyek vonatkozásában az EU-ban használatos négypéldányos, példányonként eltérő színű engedélyformára való áttérést, valamint az engedélykérelem formanyomtatvány kötelező használatát. A kérelem formanyomtatvány az igazgatási hatóságtól igényelhető.
A CITES export, import és re-export engedélyek illetéke az illetékekről szóló törvény alapján 2003. január 1-től 5000 Ft-ra változott.

Jelentősen megváltozott a bejelentési kötelezettség hatálya. A madarak közül - a rendelet 4. számú mellékletében felsoroltak kivételével - az "A" és "B" oszlopban felsorolt fajok minden egyes példányát be kell jelenteni. A jövőben nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség többek között a rózsakakadura a Hooded-papagájra, a nagy sándorpapagájra, a kína papagájra, a sziklapapagájra, a Katalin-papagájra, a Pionus és Pionites nemzetség fajaira és az Aratinga, illetve Pyrrhura nemzetség "B" oszlopban felsorolt fajaira, a rizspintyre, a beóra, a himalájai fényfácánra stb.

Fontos változás tehát, hogy az igazgatási hatóság már nem csak a tenyészeteket, hanem minden egyes egyedet nyilvántart. A bejelentést a szerzéstől, elidegenítéstől, szaporulat létrejöttétől, illetve az elhullástól számított 15 napon belül kell megtenni. A tulajdonos-változást tehát mind az eladónak, mind a vevőnek be kell jelentenie.

A bejelentési kötelezettség alóli mentesség természetesen nem jelenti azt, hogy a kivont fajok kiviteléhez, illetve behozatalához nem kell engedély. Ezek a határokon a korábbiakhoz hasonlóan kizárólag a fent leírt CITES engedélyekkel léphetnek át.

A rendelet előírja a bejelentés-köteles fajok példányainak kötelező egyedi jelölését is. Ez a madarak esetében többféle módszerrel végezhető el. Az "A" oszlopba felsorolt fajok (pl. molukken kakadu, goffini kakadu, sárgavállú ara, Kuba-amazon, Tucumán-amazon stb.) példányait mikrochippel vagy zártgyűrűvel kell jelölni. A "B" oszlopba tartozó fajok (pl. kék-sárga ara, zöldszárnyú ara, kékhomlokú amazon, Venezuela-amazon, jákópapagáj stb.) esetében a jelölést a vadon befogott egyedeknél mikrochippel vagy karantén gyűrűvel, a tenyésztett példányok esetén mikrochippel vagy zártgyűrűvel kell elvégezni.

A külföldről behozott példányokat a behozatalt követő 30 napon belül, a tenyésztett példányokat a kelést követő 15 napon belül kell a megfelelő jelöléssel ellátni. A rendelet hatálybalépésekor (2002.12.28.) már nyilvántartásban lévő egyedek esetén a rendelet 2003. július 1-ig ad haladékot a megfelelő jelölés elvégzésére. Mind a zártgyűrűnek, mind pedig a karantén gyűrűnek, a rendelet 5. számú mellékletének megfelelően, egyedi kódot kell tartalmaznia, amely a következőképpen épül fel:
1. karakter: H
2.-3. karakter: az egyesület sorszáma (1-50-ig) (ha valaki nem egyesületi tag, a kód 00)
4.-7. karakter: a tenyésztő saját azonosító száma
8.-9. karakter: az évszám két utolsó számjegye az előzőekre merőlegesen
(pl. 03)
10.-11. karakter: a madár egyedi azonosító kódja

Kérjük, hogy akinek az egyesületénél már van saját azonosító kódja, és szeretné azt a gyűrűn (a 4.-7. karakterként) a továbbiakban is használni, azt az egyesület számával együtt postafordultával (vagy telefonon: 061 395 6857) Osztályunk felé mihamarabb, de legkésőbb 2003. március 15.-ig jelezni szíveskedjen. Amennyiben ezt elmulasztja, a nyilvántartásunkban szereplő számot kell feltüntetni a gyűrűn.

Az igazgatási hatóság a hazánkban tenyésztett példányokhoz tenyésztői bizonylatot, a külföldről behozott madarakhoz származási igazolást (a korábbi honosított CITES engedély) állít ki, melyek illetéke 1500 Ft.

Fontos, hogy tenyésztői bizonylat, illetve származási igazolás kizárólag az előírások szerint megjelölt példányhoz adható és a példányok csak tenyésztői bizonylattal cserélhetnek gazdát!

A szankcionálás terén jelentős előrelépés annak kimondása, hogy aki a rendelet előírásainak nem, vagy nem megfelelően tesz eleget természetvédelmi bírságot köteles fizetni. A bírság mértéke 50-100 ezer Ft-ig terjedhet. Ez vonatkozik azokra az esetekre, ha valaki a bejelentést elmulasztja a meghatározott határidőn belül megtenni, nem tesz eleget egyedi jelölési kötelezettségének vagy éppen tenyésztői bizonylat, illetve származási igazolás nélkül tart birtokában, illetve ad át bejelentés-köteles példányt.

Kőrösi Levente (Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu