2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,580,979  ·  Online: 90
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A zöld színű hullámos papagáj
Nyomtatható változat!

A hullámos papagáj 1840, azaz Európába kerülése óta rengeteg változáson ment keresztül a tudatos vagy véletlen tenyésztői munka során. Sok mutáció jött létre, nagysága, fejformája, színe már-már alig hasonlít a vadon élő őseire. Ezeket a mutációkat az évek során genetikailag rögzítették a tenyésztők, és három nagy csoportra osztották öröklődési tulajdonságaik szerint.

1. A domináló színek: zöld és változatai, kék és változatai, szürke, spangle, a domináns tarkák, sárgafejűek. (Angol nyelvterületen a zöld, kék, és szürke színűeket normál színnek is nevezik.)

2. Receszívek: a tiszta vagy fehér szárnyú, szürke szárnyú, fallow, dark-eyed clear, recesszív tarka.

3. Nemhez kötötten örökítők: fahéj színűek, opalinek, lacewingek, inók (lutinó, albinó), Texas clear body.

A zöld színű hullámos papagáj színe és rajza megegyezik vadon élő ősével. Nekünk, tenyésztőknek a legfontosabb színű madarunk. A köztudatban nem a legnépszerűbb madár, a kedvtelésből otthon hullámost tartók nem szívesen vásárolják. A kezdő tenyésztők sem szívesen tartják, mert nehéz megszabadulni a kiállításra nem megfelelő madaraktól. Nekünk kiállításra tenyésztőknek, mint későbbi írásomban meglátják, elengedhetetlenül szükségünk van rá és sötétebb színváltozataira, pl.: szép sötét színű lutinók, kobald, viola, mályvakék, lacewing stb. tenyésztésénél. Négy színváltozata ismert: világos, sötét, olaj és szürke-zöld.

Néhány párosítás a zöldekkel

Világos zöld x világos zöld
= 100% világos zöld

Világos zöld x sötét zöld
= 50% világos zöld
= 50% sötét zöld

Világos zöld x olajzöld
= 100% sötét zöld

Sötét zöld SD x sötét zöld SD
= 33, 3% világos zöld
= 33, 4% sötét zöld
= 33, 3% olajzöld

Sötét zöld DD x sötét zöld SD
= 25% világos zöld (DD dupla dózis)
= 50% sötét zöld
= 25% olajzöld

Sötét zöld x olajzöld
= 50% sötét zöld
= 50% olajzöld

Olajzöld x olajzöld
= 100 % olajzöld

Szürke-zöld DD x világos zöld
= 100% szürke-zöld SD szimpla dózis

Szürke-zöld SD x világos zöld
= 50% szürke zöld SD
= 50% világos zöld

Szürke-zöld SD x szürke-zöld SD
= 33, 3% szürke-zöld DD
= 33, 4% szürke-zöld SD
= 33, 3% világos zöld

Szürke-zöld SD x szürke-zöld DD
= 50% szürke-zöld DD
= 50% szürke-zöld SD
Szürke-zöld DD x szürke-zöld
= 100% szürke-zöld DD

Ezeknél a párosításoknál nincs jelentősége, melyik színű madár a hím vagy a tojó.

A szürke-zöld és az olajzöld színű madár között a különbség, hogy a szürke-zöld pofa folt szürke és nem violaszín, a hosszú farok toll fekete és a madár színe inkább mustár zöld, mint olaj. Mindkét színnél van világosabb és sötétebb színárnyalat.

A zöld szín dominál minden szín felett, a szakirodalom szerint a legdominánsabb szín. Én személy szerint egy esetben ezt nem tartom helyénvalónak, ugyanis a legutolsó mutáció a "spangle" szerintem, elnyomja teljes egészében a normál zöld színt. Például ha egy dupla dózisú spangle madarat egy normál zölddel párosítunk, minden esetben spangle rajzú fiatal kel ki a tojásokból, nem pedig a normál illetve hagyományos eredeti zöld szín. Nálam például egy normál világos zöld hím és fehér dupla dózisú spangle sorozatban keltettek kizárólag kék alapszínű szimpla dózisú fiatalokat, ég-kobalt és violakék színűeket. A zöld hím szülei, nagyszüleik szülei, egy ükszülő kivételével nálam születtek és mind zöld színű volt. A rendelkezésemre álló származási lapokban kék színre utaló nyomot nem találtam!

A zöld színű madarak kékkel, lutinóval stb. való párosításáról majd a későbbiekben írok, amikor az egyes színekről lesz szó.

Talán még annyit, hogy a sötét zöld mutáció tenyésztőnél 1915-ben született először. Nyugat-Ausztráliában a vadon élő kolóniákban is láttak sötétzöld madarakat.

Az olajzöld mutáció először 1919-ben kelt ki a tojásából a franciaországi Toulousban.

A szürke-zöld mutációról, hogy hol és mikor jelentkezett először, sehol a szakirodalomban nem találtam utalást. Valószínűleg a szürke mutáció megjelenése közvetlen után jöhetett létre.

Lukács Károly (Ausztrália)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu