2019. október 21. Hétfő  ·  Eddigi látogatók: 1,583,385  ·  Online: 119
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A pásztormadár
Nyomtatható változat!

Rendszertani besorolása:
Rend: Énekesmadár-alakúak (Passeriformes)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
angol neve: Rose-coloured Starling
német neve: Rosenstar
latin neve: Sturnus roseus

Védett faj, eszmei értéke: 10 000 Ft.

Kevés olyan feltűnő tollazatú és különös életmódú madara van a Kárpát-medencének, és ezen belül a magyar pusztának, mint a pásztormadár. Egykoron a fátlan hortobágyi pusztán a nyári forróságban remegő levegőben a délibáb által elvarázsolt "távolban úszó" nyájak, gulyák körül sokszor nagy csapatok mozogtak. A pásztormadár megjelenése a magyar pusztán a távolabbi múltban, akár közelmúltban is látványos és sokak által csodált jelenségnek számított, hiszen olykor fél évszázad is eltelik újabb fészkeléséig. Madarunk igazi hazája ugyanis jóval keletebbre nyúlik, a száraz sztyeppterületek, gyér növényzetű félsivatagok, vagy magas hegyek területei. Legjellemzőbb Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. Egyes években azonban – főképpen hosszantartó forró, száraz nyarú évek után – inváziósan benyomulnak csapatai Közép-Európába, döntően a Alföld térségébe. Így mégis "igazi magyar" pusztai madárnak számít és ezért is vállalkoztunk e szép és váratlan megjelenésű madár bemutatására.

Elterjedése

A pásztormadár az északi félteke palearktikus zónájának madara. Áreája főként Kelet-Európában, a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger térségében, Kis-Ázsiában, Ázsia belső sztyepp- és félsivatagos területein honos. Ahogy az előzőekben utaltunk rá, Közép-Ázsiában is jellemző faj. Elterjedésének határát északon a 22 oC-os, míg délen a 32 oC-os hőmérsékleti (izoterma) vonal határolja. Meleg, sziklás, kopár vidékeken fészkel, ahol fő táplálékát, a sáskákat, nagy tömegben zsákmányolhatja. Az áreáját egyes években jelentősen kiszélesítve, váratlanul nagy tömegű (inváziós) megjelenése során akár ezres tömegekben Keletről benyomul Közép-Európába, így az Alföld vidékére is. A látványos inváziók kiváltó okait pontosan nem ismerjük, ezért megjósolni sem lehet, hogy mikor várhatók nagyobb fészkelő állományok az eredeti elterjedési területén kívül. Az azonban látható, hogy az egymást követő hosszú, száraz, forró nyarak következtében feldúsuló sáskatömegek után nagyobb a valószínűsége a pásztormadarak megjelenésének.

Leírása

A testmérete seregély nagyságú, kb. 20 cm. Tollazata alapján könnyen felismerhető madár. Az öreg, kiszíneződött hím feje, szárnya és farka fekete, a teste élénk rózsaszínű. A fejen elhelyezkedő hosszú tollak felborzolható tollbóbitát alkotnak. A tollazat fémfényű, csillogó. A hasoldal világos szennyesfehér, a melltájék halványfoltos, csíkozott vagy pettyezett. A tojók színezete hasonlít a hímekéhez, de a színei tompábbak és bóbitájuk rövidebb. Nyugalmi tollazatban a hímek is fakóbbak lesznek. A kifejlett madarak csőre és lába is rózsaszínű. A fiatal, a fészket éppen elhagyott madarak barnásszürkék. Színezete után a pásztormadarat nálunk rózsaseregélynek, tarkaseregélynek, rózsamadárnak is nevezték.
Élőhelye, életmódja

Közeli rokona a seregély, amely fészkeléskor a fák odvát részesíti előnyben, ezért költéskor inkább erdei madárnak számít. A pásztormadár eredendően ugyancsak üreglakó, de nem faodúkban, hanem sziklaüregekben, köves felszínek üregeiben, lakóépületek, romok réseiben, háztetűk szerkezetében költ. Mint a kiterjedt fátlan síkságok, köves felszínek madara, a talajon táplálkozik. Elsősorban a rövidfüvű sztyeppterületek, legelők jelentik a fű táplálkozó helyeit. Táplálékának döntő részét egyenesszárnyúak, olykor kivétel nélkül különböző sáskafajok adják. Petényi János Salamon, a nagy magyar zoológus a XIX. században írja a pásztormadár hortobágyi megjelenése kapcsán: "amíg a sáska nincs eléggé kifejlődve, mindenféle bogársággal él, de a sáska mihelyt fejlett, kizárólagos eledele, a melyet valóságos szenvedéllyel üldöz". Sáskajárásos időben ezerszám fogdossák a fűben ugráló rovarokat, fiókáikat is ezzel táplálják.
A rovartáplálékon kívül mind eredeti elterjedési területén, mind ideiglenes áreájában növényi táplálékot is fogyaszt, jórészt gyümölcsöket. Hazánkban elsősorban a korán érő csonthéjasok (cseresznye, meggy) és más termések (pl.: fekete- és fehér eper, szeder, ribizli) fogyasztását figyelték meg, de egyéb vándorló- és telelőhelyein kölessel, fügével, akár datolyával is táplálkozhat. Törökországban amíg rovarokkal, fűként sáskákkal él (tavasszal), "szentnek", később amikor gyümölccsel táplálkozik és akár egész fákat kopaszthatnak le (fűként a nyár második felében), "ördögnek" hívják.
A sáskafogyasztásával függ össze a madár másik népi neve: sáskamadár.
A pásztormadár a magyar pusztán mindig kötődött a legelő állathoz. A fűben legelésző jószág mellett mozgó madarak követik az állatot, miközben az járásával felugrasztja a sáskákat, így ezek könnyebben látható prédává válnak. Néha rászállnak a birka hátára – akár a seregély – és a bőrben lévő parazitákat is kiszedegetik. Nem véletlen a magyar neve: pásztormadár. Más országokban csak a színe és nem a viselkedése a névadója, ami azt is mutatja, hogy nincs olyan szoros kapcsolat a madár és az ember között, mint hazánkban az alföldi pásztorok és a legeltetett állatok környezetében.
Amint az előzőekben említettük, hazánk területe nem állandó fészkelőhelye a pásztormadárnak. Először 1814-bűl ismerjük tömeges megjelenésének leírását, majd további jelentűsebb megjelenéseinek évszámai: 1837, 1875, 1893, 1887, 1907-1908, 1924-1926, 1932-1933. Kisebb egyedszámú inváziói ismertek 1954-1955 és 1961 években. A fenti időszakokban nagyobb állományok is költöttek. 1908-ban mintegy 3000 pár a Hortobágyon, 1924-ben Heves és Békés megyében kb. 1600 pár, 1925-ben több ponton kb. 20 000 pár költött. Magyarországon a legutóbbi jelentűs inváziós megjelenését 1994-ben és 1995-ben figyelhettük meg. Több nagyobb telepben fészkelt a Hortobágyon. Mindkét évben elsősorban juhhodályok tetűszerkezeteiben, istállók falréseiben és a számukra kihelyezett mesterséges odúkban is költött. Mindkét évben ezernél több egyed jelent meg a Hortobágyon és környékén. A zajos társaságú madarak a fészekhely foglalása után párokba szakadva kisebb-nagyobb telepekben költöttek. Gyakran lehetett megfigyelni tojó nélküli vagy fészkelő helyekből kiszorult hímek veszekedését. 1994-ben a Hortobágyon öt telepen 550-600 pár, 1995-ben 6 fészkelő telepen több, mint 1600 pár költött, ezek mellett mintegy 1200 madár jelent meg a puszta környékén.
Csodálatos élményt jelentett megfigyelni az élénken mozgó vagy fákon pihenő madarak csapatait. Ugyancsak élményszámba ment, ahogyan a különböző állattartó telepeken lévő itatókban fürödtek, vagy ahogyan élénken szaladgálva a fűben kapkodták a sáskákat. Vajon a mi életünkben lesz-e még hasonló élményben részünk? A cikkünkhöz mellékelt képeket az Észak-Hortobágyon 1994-ben készítettük egy nagyobb költőtelepen.
A fészekanyagot fűként a hímek hordják, de a tojó is részt vesz a fészeképítésben. A fészekbe a tojó 4-6 halványkék tojást rak, melyeket 12-14 nap alatt költ ki. A fiókák mintegy három hét alatt hagyják el fészket, majd rövidesen röpképessé is válnak. Fészkeléskor mindig keresi a víz közelségét, ezért eredeti hazájában sokszor folyóvölgyekben, tavak környékén költ.
A pásztormadár hímjeinek hangja igazán különös, visszafogottan halk csicsergő zsezsegés, ami szinte nem is hasonlít a seregély énekéhez. Az éneklő hímek tollbóbitájukat felborzolják, miközben szárnyukat kissé rázogatják.

Állománynagyság, vonulása

A pásztormadár világállományáról kevés adat áll rendelkezésünkre. Eredeti költőhelyén sokezres kolóniában fészkel. A hazai elterjedését a fentiekben részleteztük. Amikor hazánkban nincsenek inváziós időszakok és nem költ, akkor is, általában májustól augusztusig lehet látni kisebb számban kóborló egyedeket, fűként seregélycsapatokban. Eredeti hazájában is vonuló, legjelentősebb telelő területe India szubtrópusi területe. Vonulás közben további területeken, mint Pakisztánban, a Közel-keleten, Észak-Afrikában is megjelenhet. A fiatal madarak kóborlás közben egészen Észak-Európáig is eljuthatnak.

Tartása

A pásztormadarat nemigen tartják. Még olyan nagyobb állatkertekből is hiányzik, ahol egyébként eredményesen foglalkoznak énekes madarak tartásával, tenyésztésével. A hímek nem olyan ügyes énekesek és hangutánzók, mint közeli rokona, a seregély. Noha tollazata igen élénk és dekoratív, időszakos megjelenése, mozgásigényéből adódó helyigénye révén nem vált a díszmadártenyésztők alanyává.

A pásztormadár hazánkban védett faj. Befogása, tartása, tenyésztése (árusítása!) kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges! Tartásának körülményeit a 8/1998 sz. kormányrendelet határozza meg.

Csak bizakodhatunk abban, hogy még belátható időben lehet olyan élményben részünk a pásztormadarak tömeges hazai megjelenése révén, mint ahogyan azt Petényi leírta:
„Mintha csomókban vándorló rózsák mozognának a zöld pázsiton, olyan szép ez az elszóródva szaladgáló, pillanatonként legváltozatosabb alakulásokba álló madárcsapat, mely ha fölrepül, rózsás felhőként tánczol a szemlélő előtt”
(Petényi János Salamon)

Dr. Juhász Lajos
Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Természetvédelmi Állattani és
Vadgazdálkodási Tanszék
Fotók: Dr. Juhász Lajos

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu