2020. augusztus 7. Péntek  ·  Eddigi látogatók: 1,878,583  ·  Online: 114
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Madárhírek a nagyvilágból
Nyomtatható változat!

.

Az éghajlat kihatással van a madarak költési szokásaira

 

Ezzel a kérdéskörrel foglalkozott egy komoly kutatási projekt, amelyet a Mainzi Egyetem, a University of California San Diego Egyetem és a Stanford Egyetem munkatársai végeztek közösen. A tudósok a „PLoS Biology“ című szaklapban mutatták be eredményeiket, amelyek szerint minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a nyári és a téli időszak között, annál több tojást tojnak a madarak. Katrin Böhning-Gaese, a Mainzi Egyetem zoológiai tanszékének professzora szerint a madarak az északi országokban több, a trópusokon pedig kevesebb tojást tojnak.
A világon mintegy 9700 madárfajt tartanak számon. Vannak közöttük olyanok, amelyek csak 1 tojást tojnak, és vannak olyanok, amelyek tízet. Ezeket a különbségeket eddig pusztán biológiai tulajdonságokkal – például testsúly – magyarázták, ám a jelenlegi tanulmány összefüggést mutat a tojásszám és az éghajlat között is. A kutatás során 5300 madárfaj adatait hasonlították össze egymással a biológiai és az éghajlati információk mentén.
A tanulmány nemcsak egyszerűen felhívja a figyelmet a biológiai tényezők mellett az éghajlati hatásokra, hanem következtetni enged arra is, ahogyan a madarak költési szokása változni fog a klímaváltozás előrehaladásával. Így statisztikai alapon is megjövendölhető lesz, hogy mely fajok vannak nagyobb veszélyben és melyek állománya marad továbbra is stabil.

Forrás: www.geowissenschaften.de

 

A stressz szárnyakat ad

 

A stressz jobban felkészíti a madárfiókákat az életre. Ezt állítja Gary Burness a Peterborough-i Trent Egyetem kutatója munkatársaival, akik seregélyfiókákkal kísérleteztek. A vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a stresszhormonoknak kitett fiatal madarak nem csak ügyesebben repültek nyugodt körülmények között élő társaiknál, de erősebb izmokkal és nagyobb méretű szárnyakkal is rendelkeztek azoknál. Úgy látszik, a stressz nem csak negatív hatásokat eredményez, hanem segíthet a nehéz életkörülményekre való felkészülésben is.
Ha az anyaállatot stressz éri, akkor cortisol és más stresszhormonok termelődnek a testében, amelyek a tojásba is átmennek és befolyásolják a fiókák fiziológiai tulajdonságait. Ez sokszor negatív következményekkel jár. A korábbi vizsgálatok igazolták, hogy az ilyen fiókák kisebb testmérettel keltek, és a későbbiekben is lassabban fejlődtek. A mostani kanadai kutatás azonban azt mutatja, hogy pozitív hatások is jelentkezhetnek. A kutatók a frissen tojt tojások sárgájába corticosteron stresszhormont fecskendeztek, majd a kikelésük után a fiókákat három hetes korukig rendszeresen megmérték.
Az így kezelt madarak szárnya a kikelés után gyorsabban fejlődött, valamint a mellizomzatuk is erősebbnek bizonyult, mint „kezeletlen“ társaiké. A hím és tojó egyedek között semmilyen különbséget nem lehetett megállapítani, mindkét nem ugyanúgy fejlődött a stresszhormon hatására.
Az anya stresszhormonjai azt az üzenetet küldik a születendő kismadárnak, hogy kockázatos, veszélyes környezetbe születik, és ezzel is növeli az utódok túlélési esélyeit.

Forrás: www.wissenschaft.de

 

1700 hullámos papagájt tartott egy berlini férfi a kétszobás lakásában

 

Egy berlini férfi 63 négyzetméteres lakásában majdnem kétezer papagájt tartott. A fékevesztett hóbortnak a szomszédok vetettek véget, akik már nem tudták elviselni a madarak hangját és szagát, és értesítették a hatóságot. Amikor az állatorvosok a lakásba léptek, először még 600 körülire becsülték a papagájok számát, hét órával később azonban már 1030-nál tartottak a befogott madarak összeszámolásakor. A madarak befogását másnap folytatták, ugyanis nem volt már mibe tenni őket. Végül már kutya- és macskahordó ketreceket is befogtak az akcióba. Így még további 630 állatot fogtak össze az állatvédők. A 60 éves rokkantnyugdíjas nagyon szélsőséges és ritka jelenség. Állapotát pszichés zavarként mutatják be és kényszeres madárhalmozásnak (Bird Hoarding) nevezik. „A kezdeti állományból a kontrollálatlan szaporodás folytán átláthatatlan óriásraj keletkezett.“ – mondja Ursula Bauer, a berlini állatvédő egyesület vezetője. A madarakat németországi díszmadártenyésztő egyesületek, állatkertek és menhelyek között osztották szét.

Forrás: www.abendblatt.de
 

 

A híreket összeállította: Mihalec Gábor

 

 

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu