2020. augusztus 12. Szerda  ·  Eddigi látogatók: 1,881,952  ·  Online: 43
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Kezdők kalauza a tücsöktenyésztéshez
Nyomtatható változat!

.

Az elmúlt időszakban tapasztalt a különböző pintyfélék és egzotikus fajok iránti fokozottabb érdeklődés, ezen fajok kedvezőbb megítélése és erényei miatt határoztam el hogy körültekintően bemutatom a „Kezdők kalauza a tücsöktenyésztéshez“ című cikkemet, összegezve ezzel kapcsolatos kétévi munkámat és kísérleteimet.
Jó páran kérték, hogy a munkámat folyamatosan mutassam be, de biztos akartam lenni abban, hogy minden jól működik, mielőtt bármit is leírnék, megelőzve ezzel az „Ez az ember bolond, semmi sem úgy működik ahogy mondja“ típusú megjegyzéseket. Biztos vagyok benne, hogy tudják, mire gondolok!

 

Miért pont a tücsök?

 

Hát, azért mert nagy potroha van, amit „meg lehet tölteni“ sokféle tápláló nyalánksággal, melyet a rovarevő pintyek és lágyevő fajok készségesen elfogyasztanak. Bármilyen méretben etethetőek, a kicsiktől kezdve a nagyobb tücskökig. A célfajnak megfelelően az asztrildoktól a szövőmadárfélékig szinte minden faj szívesen elfogyasztja. Nagyon könnyen tenyészthetőek, szaporíthatóak akár nagy mennyiségben is, minimális erő ráfordításával. Az a tény pedig, hogy képesek szaporodni egy általános környezetben, kint a szabadban (és hangsúlyozom, szabadban!), illetve egy fészer, ahol áram is van, további hatalmas előnyt jelent.
Eddig rendben is volnánk, kezd már érdekelni a dolog?
 

 

A tücsöktenyészetem története

 

Visszapillantva 2004-be, amikor is Mick Logan meghívott a Canberrai AFA konferenciára, ahol először tartottam előadást és ezen az eseményen alkalmam volt meghallgatni a kanadai Peter Krastent, aki lágyevő specialista. Miután rengeteg ezüstfülű napmadár és kínai fülemüle képekkel sokkolt minket, bemutatta, hogyan tenyészti ő az élő eleségeket, ahol az egyik képen a beállított tücsöktenyészete volt látható. Nagyon egyszerűen nézett ki, túl egyszerűen és miután Peter körvonalazta, hogyan tenyészti őket, úgy gondoltam túl egyszerű ahhoz, hogy igaz legyen. A konferencia után leveleztem Peterrel, melynek során elárulta a tudás további gyöngyszemeit. Alapvetően leírta a lusta ember élőeleség-receptjét!!
Annak idején számos tücsökfaj védelem alatt állt Tasmániában, több más madarász „szükséglettel“ együtt. Először is egy dobozt és olyan tücsköket kellett beszereznem, melyek nem tartoztak a tilalom alá. Néhány hónapos munka után sikerült is, de biztosan mindenki szeretné tudni, hogyan. Mindezt a tenyészszezon kellős közepén!! Hónapokon keresztül vásároltam tücsköket a szövőmadárfélék etetésére, mivel néhány nagyszerű párom szaporulatai voltak fészkekben az egyhetestől kezdve a teljes kiszínesedett egyedekig bezáróan. Megrendeltem a szokásos 1500 darab közepes méretű tücsköt, melyekre azt mondták, hogy Tasmániában nem áll hatósági védelem alatt. Gondolom, minden tapasztalt madarász tudja, mi történik, ha egyszer a tücsök elfogy, nincs mit tovább adni. Minden egyes fióka a fészekből a földre kerül a pintyek szokásos reakciójaként, ha a kedvenc nevelőeleség elmarad.
Na jó, elég is a beszédből!

 

Berendezés

 

Először is keressünk egy rossz fagyasztóládát, de ne a kicsi méretet, hanem a nagyobb típusút (320 literes vagy afelettit), minél nagyobb annál jobb. Ha ez segít, van benne egy lépcső is, általában az egyik végében, ahol a motor szokott elhelyezkedni. Mint ahogy minden fagyasztónak mostanában, törvényszerűen, eltávolítják a fedelét kihajítás előtt, de keressünk olyant, aminek a fedele sértetlen. Nekem ez sikerült.
Másodszor, szükség lesz egy termosztátra egy olyan hosszú szondával, amit ha felfüggesztünk az ajtajára, leér a fagyasztó aljának a közelébe, így beállíthatjuk vele a hőmérsékletet. Ezt kössük rá egy dupla menynyezeti villanykörte foglalatba (duplába, mert ha egy égő kimegy, nem pusztulnak el a tücskök), ami a biztonság kedvéért lehetőleg kerámia legyen. Izzóknak én 120 vagy 150 wattosat használok. Óvakodjunk az olcsó termosztáttól és kérjük szakképzett villanyszerelő segítségét a bekötésekhez, hacsak nem akarnak a hűtő kinyitása után a mennyezetről (szarufáról) lógni vagy egy szétégett hűtőbelsővel szembesülni, mint az már sokaknál előfordult. A foglalatot a fagyasztó ajtajának a belső felére szereljük fel, és a szondát úgy állítsuk be, hogy a lecsukáskor kb. 3-5 cm-re legyen a fenéktől.
A fagyasztó nagyobbik, mélyebb részének az aljára terítsünk homok és vermikulit (Ford. megjegyzése: Magyarországon nehezen beszerezhető, használjunk helyette perlitet) száraz keverékét, ami a lehető legszárazabb legyen. Nálam a hőmérséklet 29 oC-ra van beállítva, de melegebb vidékeken lehet, hogy el kell egy darabig babrálni vele, míg sikerül beállítani erre a hőmérsékletre, főleg a „gagyi“ termosztátok esetében. Ez a hőmérséklet (29 oC) a legoptimálisabb a tücsöktenyészeteknek. Fogjuk 6-8 darab keresztben kettévágott tojástartót (az egész 12 darabos tojástartót túl nagynak találom) és rendezzük el őket a „párkány“ melletti oldalon hogy a tücskök ott lakhassanak. Tyűha, már majdnem kész is vagyunk!
Ha a fedelet teljesen bezárjuk, a felgyülemlett páratartalom miatt megnő a páralecsapódás is, ami súlyos penészedési problémákhoz vezethet. Hogy ezt megelőzzem, egy ülőrudat ragasztottam az ajtó alá, hogy az ne tudjon teljesen záródni – ugye milyen tudományos megoldás? Persze így néhány kis „teremtmény“ megszökhet, ami problémát okozhat!

 

A polc

 

Rendben, a főkamra készen áll a bevetésre, úgyhogy most az „óvoda“ részt kell kialakítanunk! Erre tökéletesen megfelel egy olcsóbb műanyag doboz, lezárható fedéllel, ami elfér az kiugró részen. Ez lesz a babaosztály. Egy tévénézős este, amikor is a kedvenc csapata áll nyerésre, vegye le a bébis doboz fedelét és fúrjon bele lyukakat – minél többet és elég kicsiket ahhoz, hogy a felnőtt tücskök ne tudjanak bemászni.
Ennyi! Kész is vagyunk – de várjunk csak, nem hiányzik semmi? Homok, tojástartók, termosztát, világítás? Hát a tücskök!

A tücskök

 

Először is egy kis lecke a tücskök ivarának meghatározásáról – a hímeknek egy villás „farka“ van (érzőfüggelék vagy fartoldalék) míg a nőstényeknek van egy plusz tojócsövűk a villa közt. Egyszerű! Már a fiatal nőstény egyedeknél is igen korán megfigyelhető a tojócső. Kezdésnek én 14 tücsköt használtam, ennyi volt összesen, amit meg tudtam vásárolni az állatkereskedésben – 9 nőstény és 5 hím. Próbáljunk meg több nőstényt beszerezni, mint hímet. Mindezek után nem kell mást tenni, mint etetni őket. Ehhez én tengerimalac-, illetve nyúltápot használtam általános eledelként, hogy elkerüljem a vizes dolgokat, csökkentve ezáltal a túl nagy páratartalmat. Körülbelül havonta egyszer szintén adok nekik egy tál lágyeleséget vitamin- és ásványianyag-keverékkel. Számos márka és típus van a boltokban, melyek olcsóak és könnyen kezelhetőek. Ez feltölti a tücsköket, mielőtt feletetnénk a madarakkal. Az eledelt széles kávésdobozok fedelében adom nekik, melyek könnyen tisztán tarthatóak. Nem adok a tücsköknek vizet, mivel az gyakran a fiatal tücskök halálos csapdája. Helyette – ahogy Peter is tanácsolta – egy fél narancsot adok nekik egy nagyobb tálcán. Ez az egyetlen nedvességforrás számukra, mely kimondottan jó, hiszen tele van C-vitaminnal is!
Figyelmeztetek mindenkit, nagyon könynyű megfeledkezni a tücskökről, ha egyszer boldogan éldegélnek! Mindig ellenőrizni kell a narancsot!! Ha hagyjuk, hogy a narancs kiszáradjon, az összes tücsök el fog pusztulni – természetesen, miután egymást megették a nedvesség után kutatva!

 

Tenyésztés

 

Miután a tenyészet boldogan elvan, ideje gondoskodnunk a tücskök „szaporodásáról“. Ez az ő dolguk, nem a miénk!
Fogjuk magunkat és menjünk el a legközelebbi virágkereskedésbe, ahol vegyünk néhány vizes tűzőhab tömböt (bízz bennem, tudni fogják, mire gondolsz!) nedves típusúnak kell lennie, nem száraznak. A legközönségesebb márka a „Oázis“ és pár száz forint körüli az ára, melyet három részre szét lehet vágni, ahogy az látszik is rajta. Fogjunk egy darabot ebből a tömbből, és a tetejét vágjuk le egy éles késsel, majd merítsük bele vízbe, amíg el nem telítődik vele – azonnal észre lehet venni, hogy a súlya megváltozik! Ezután fogjunk egy nagyobb kávésfedőt és tegyünk bele némi papírt – csak a biztonság kedvéért, hogy a kiszivárgott nedvességet felitassuk –, majd helyezzük rá az átitatott habot.
Ezt ezek után már be is helyezhetjük a felnőtt tücskökhöz, mely maradjon is ott 4-5 napot. Az időtartam függ a fagyasztóládádban lévő tücsök számától – ha túl sok van, szétrághatják az egész tömböt néhány nap alatt – mint ahogyan azt egyesek tapasztalták. Ez idő alatt a nőstények a tojásokat a tömbbe fogják rakni. Csak annyi a teendő, hogy pótoljuk a nedvességet a tömbbe, hogy ne száradjon ki, mert akkor a tojások is kiszáradnak.
A 4-5. nap után egyszerűen helyezzük át a tömböt a műanyag dobozba, és zárjuk le a fedelét (emlékszel, amire lyukakat fúrtunk!) Pár naponta nyissuk ki a fedelet és egy kevés vizet öntsünk rá a tömbre, hogy ne száradjon ki. Ha el is kezd penészedni a hab, nincs túl sok ok a pánikra, nyugodtan le lehet vágni a penészes részt (ha így teszünk, tojásokat is ki fogunk vágni vele együtt!) de én a penészedés ellenére nem nyúlok hozzá addig, amíg a kis tücskök (végül is) ki nem keltek – ez az én tenyészetemben kb. 4-5 hét. A tényleges idő némileg változik a melegtől és a fagyasztóláda nagyságától. Hagyjuk a doboz fedelét addig zárva, míg ki nem keltek. Ez már elég is ahhoz, hogy az eredmény ámulatba ejtsen!

 

Keltető

 

Amint a kis tücskök elkezdenek kikelni (hasonlítanak a korpára méretben és „állagban“), csak egyszerűen törjünk össze porrá néhány nyúltáp peletet, és helyezzük el az egyik sarokba, hogy legyen mit enniük. Nedvességről itt is gondoskodjunk egy tálban behelyezett narancsszelettel. Figyeljük oda a penészedésre ebben a szakaszban, ugyanis ez könnyen a kistücskök pusztulásához vezet, ezért nagyon lelkiismeretesen takarítsunk fejlődésük ezen szakaszában.
Ha van egy második fagyasztó készen, akkor egyszerűen helyezzük át a keltető dobozt a megfelelő helyre (oldalára fordítva) és a fiatal tücskök elkezdik felkutatni az új otthonukat. Ha nem szeretnénk újabb tenyészetet indítani, egyszerűen hagyjuk nyitva a keltetődoboz tetejét, és a picik majd fokozatosan csatlakoznak a tenyészet nagyobb tagjaihoz. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a tenyészet nagyobb tagjai a kistücskök egy részét meg fogják enni. Hogy én ezt megelőzzem, egy zárt 6 darabos tojástartót helyeztem el, melyre számos apró lyukat vágtam, amin keresztül csak az apró tücskök tudnak közlekedni – száraz eledelt is rakhatunk bele, ha szeretnénk, mielőtt lezárjuk, de így még mindig meg kell vívniuk a harcot, ha el szeretnének jutni a narancshoz.
Hát íme, itt van, a kezdő tücsöktenyésztők kézikönyve!
Figyelmeztetés: ha egy meleg régióban lakunk, a megszökött tücskök nem biztos, hogy szórakoztatóak. Nagyon, nagyon hangosak tudnak lenni! Sokszor még a mi enyhe nyaraink alatt is átfésültem az egész garázst egy flakon légyirtóval a kezemben, próbálván felfedezni a hangos ciripelés forrását, mely az édesded alvásomat fenyegette. Erősen ajánlom, hogy a „szabadban“ tartsuk őket, vagy egy esetleges válást kockáztatunk meg.
Ó, és ne feledkezzünk meg lehalászni a tenyészetünket, kisebb fagyasztónál 12 havonta, nagyobb tenyészeteknél gyakrabban.
Végezetül mi eszi meg őket? A lágyevők imádják, szinte minden faj. A nagyobb pintyek, szövőmadarak, erdei pinty, barna hátú aranyveréb mind (könnyben áztatott szemekkel) fognak könyörögni érte. A rovarevők nagytöbbsége viszont a közepes méretű tücsköket részesíti előnyben. Óva intelek attól, hogy Piktorela pintyeknek adj belőle! Egyszer olyan 200-at beraktam egy ládába, majd egy botot helyeztem bele, hogy a madarak le tudjanak szaladni rajta, így kiválaszthassák maguknak az áldozatot (mint ahogy azt egy barátom eteti). A Piktorelák egyszerűen lementek és teleették magukat, majd szisztematikusan megölték a maradékot, ezáltal a többi pintynek sem kellettek már, akik élőeleség gyanánt valamivel „élőbbet“ részesítettek volna előnyben.
Kezdd el a tücsöktenyésztést ezzel a kalauzzal, és ha kitaláltál egy jobb rendszert, vagy néhány finomítást végeztél rajta, dobj egy levelet Peternek az Aviary Life magazinba!

 

Írta: Marcus Pollard, Australia
„Clifton“ Finch Aviaries
Fordította: Küzmös Csaba, IDRE

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu