2019. október 19. Szombat  ·  Eddigi látogatók: 1,580,979  ·  Online: 147
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
Az állatorvos válaszol
Nyomtatható változat!

Vince Luca zalaapáti olvasónk azt kérdezi, hogy a madarak énekében a szerzett vagy öröklött tulajdonságok a fontossabbak. Levelében az iránt is érdeklődik, hogy léteznek-e olyan állatorvosi műtétek, mely során a madarakat "elnémítják".

A levelében említett operációk szerencsére nem léteznek. A madarak híváshangja minden esetben genetikailag szigorúan szabályozott, de énekhangjuk esetében már a szerzett tulajdonságok a jelentősebbek. Az állítások bizonyítására már sok hibridigációs kisérletet végeztek. Leggyakoribb kisérleti madár a házityúk. A különböző fajták kukorékolásának genetikai összefüggését kutatták. A hatvanas évek végén egy szerencsés véletlen folytán fedezték fel, hogy a mezei veréb tojók azon egyedeinél melyeknél a fehér csík megtalálható énekelnek, míg a sötét szalagosoknál ez a képesség hiányzik. Angliában a gerlék turbékolásának genetikai alapját kutatták 6 különböző faj, többek közt a balkáni, gyöngyösnyakú, kacagó egyedeit keresztezték. A kisérlet során a ritmikusan jelentkező szünetek számát mérték, és az eredmények bebizonyították azt hogy a turbékolást több gén határozza meg.

A roller kanárinál az öröklött tulajdonságnak van legnagyobb szerepe az éneklésben. Erre legegyszerűbb bizonyíték az, hogy az izoláltan tartott fiókák is képesek felnőtt korukban szépen fütyülni.

Ismételten szeretném megemlíteni azt, hogy az énekes madaraknál az éneklés kialakulásában a szerzett tulajdonságok meghatározók, míg a többi fajnál mind a hívóhangot, mind az énekeket túlnyomórészt az öröklött tulajdonságok befolyásolják.

Az USA-ban egy neves kutatócsoport a kakasok kukorékolását vizsgálta. A 3 éven át tartó munka során azt próbálták kideríteni, hogy van-e a kukorékolás rezgésszáma és annak hossza között genetikai összefüggés. A munka végén bebizonyosodott, hogy a kukorékolás időtartama 79%-ban genetikailag meghatározott, míg a rezgésszámnál a szerzett tulajdonságok szerepe a jelentős. A természet nemcsak a hivóhangok szigorú genetikai szabályozásával örködik a fajok tisztasága felett. Egy német kutatócsoport nagyon érdekes következtetésekre jutott a 70-es évek derekán az agapornisok genetikai vizsgálata során. A feketefejű, Fischer, barackfejű azaz az Agapornis penonate alfajai Közép-Afrika földrajzilag jól elhatárolható területein élnek. Az alfajok lényegesen csak tollazatukban különböznek. A Fischeri-nél és a barackfejűnél hiányzik a sötétes fejtollazat. A keresztezések során, még abban az esetben is mikor rózsással hibridizáljuk a feketefejűt vagy a barackfejűt, minden esetben megjelenik a sötét tollazat. Ez arra enged következtetni, hogy az ős Agapornis sötét fejű madár lehetett. A későbbi kutatások bebizonyították, hogy a hibrid madarak nagy százaléka szenved örökletes betegségben, pl: törpepapagájok kóros májelzsírosodásában, öröklött tolltépkedésben stb. A terméktelen egyedek száma is lényegesen magasabb mint az alfajtiszta állományban.

Dr. Tóth Zsigmond
(Budapest)

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu