2021. május 7. Péntek  ·  Eddigi látogatók: 2,134,942  ·  Online: 68
Díszmadár Magazin menü
Magazin archívum
2015.
04  05  12 
2014.
01  02  10  11 
2013.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  12 
2012.
01  02  03  04  05  06  07  09  10  11  12 
2011.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2010.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2009.
01  02  03  06  07  08  09  10  11  12 
2007.
01  02 
2006.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2005.
01  02  03  04  06  12 
2004.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  11 
2003.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2002.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2001.
01  02  03  04  05  06  07  08  09  10  11  12 
2000.
01  03  04  05  06  07  08  10  11 
1999.
01  02  03  04  05  06 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Díszmadár Magazin - Cikkek  
     
 
A kéktorkú denevérpapagáj
Nyomtatható változat!

.

A kéktorkú denevérpapagáj (Loriculus vernalis) természetes élőhelye Délnyugat-Indiától Délkelet-Ázsia keleti részéig terül el. A következő országokban található: India, Nepál keleti része, Bután, Burma, Banglades, Taiföld, Kambodzsa egészen Dél-Vietnámig, az Andamon-szigeteket is beleértve. Ezen a hatalmas földrajzi területen csak Sri Lankán helyettesíti a Loriculus beryllinus. Élőhelye magas erdőkel borított területek, középmagas erdők, tisztások és művelt területek. Előfordul egészen 1800 méter tengerszint feletti területekig. Röpdében történő tartása és nevelése esetén a felsorolt földrajzi adatokat és éghajlati hatásokat a tenyésztőnek figyelembe kell vennie. Az élelemszerzés lehetőségétől függően ez a faj költözködik a felsorolt régiókon belül. Párzási időszakon kívül kisebb csapatokat alkotnak. A természetben igen nehéz észrevenni őket, jól rejtőznek zöld színüknek köszönhetően, mozgékonyan haladnak a fák sűrű ágai között. Megfigyelhető, ahogy az ágakról lógnak.
Testét túlnyomórészt smaragdzöld tollazat borítja, a szárny felső része sötétebb árnyalatú zöld. A szárny belső részén a fedőtollak zöldek, az evezőtollak világoskék színűek. A farokfedőtollak és a farkcsík piros. Rövid széles körvonalas farkuk van, amely követi a test vonalait. A farok alsó oldala világoskék színű. Csőrük puha, piros színű, a hegyeinél narancsszínre változik, keskeny csőrük táplálkozásukhoz alkalmazkodott. A szem írisze sárgásfehér, a pupilla fekete. Lábuk narancsszínű, fekete körmökkel. A hímek torokrészén világoskék folt található.
A tojók a hímekhez hasonlítanak, kivéve, hogy a torokfolt maximálisan redukálva jelenik meg, és zöld árnyalatba változik. A tojók egy árnyalattal világosabbak a hímektől. A különbség létezése mellett mégis némelykor nehéz a nemeket meghatározni.
A fiatal egyedeknél a csőr halvány rózsaszínű, szemük barna, és a fiatal hímeknél hiányzik a kék torokfolt.
.....................

 

 

Dr. Slobodan Ivić, Velika Plana
Forditotta:
Szekula Róbert
Szabadka

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu