2021. június 24. Csütörtök  ·  Eddigi látogatók: 2,165,798  ·  Online: 84
Vasi Magazin menü
Magazin archívum
2013.
01 
2010.
08 
2009.
05  12 
Keresés
Vasi Magazin ajánló
Díszmadár Magazin ajánló
Partnereink
Prospektus Nyomda Veszprém
[ Partnerek ]
Hírlevél
Linkajánló
Vasi Magazin - Cikkek  
     
 
Szombathely közparkjai. Az Éhen Gyula tér
Nyomtatható változat!

Településtörténet

A vasútállomás előtti teret 1902. május 3-án a szombathelyi városi közgyűlés nevezte el Éhen Gyuláról, Szombathely 1895. november 15-től 1902-ig polgármesteréről. Nevéhez fűződik a modern város kialakítása, számos közintézmény, közpark létrehozása, a város vízvezeték- és csatornarendszerének kialakítása, hidak, utak építése. Éhen Gyula 1853. november 23-án Szőllősön született. Tanulmányai elvégzése után azonnal tevékenyen vett részt a megye és a város közéletében. 1895-ben Szombathely polgármesterévé választották, mely tisztséget 1902-ig viselte. „Ez alatt a hét év alatt formálódott Szombathely hazánk legmodernebb vidéki városává. Tudatában volt annak, hogy egy település várossá fejlődésének előfeltétele a közművesítés. Ennek megvalósítása érdekében jelentős pénzkölcsönt szerzett. Munkájának eredményeképpen Szombathely utcáinak közel 80 százalékában épült ki közmű- és energiahálózat. Az utcák nagy részét burkolattal látták el… Abban az időben volt Szombathely polgármestere, amikor a barokk koncepciójú, inkább egyházi jellegű mezőváros átalakult modern, eklektikus polgárvárossá. Ez nagyrészt az ő előrelátásának köszönhető, s annak, hogy kivételes energiával és bátorsággal csak a város ügyét szolgálta, magánérdekét soha. Ez utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szegényen, a város kegydíjasaként halt meg“ (Németh A. 1980). Három éven át lapszerkesztő, és jelentős volt szépirodalmi munkássága is (több színművet is írt). „A „Modern város“ c. műve egy a hivatása magaslatán álló szakember alapos munkája: az ezt követő emlékirata „Szombathely város csatornázása“ tárgyában, a községi közigazgatási ügyekben alaposan képzett szakember jól átgondolt munkája. Éhen Gyula polgármesterségével új éra kezdődött Szombathely fejlődésében s nevéhez máris sok hasznos kezdeményezés és üdvös újítás fűződik“ (Borovszki S. 1898). 1902-ben a város díszpolgárává választották. „A Szent Mártoni temető díszsírhelyére temették. Exhumálták és a Jáki úti temető D_6 parcella főúton lévő sírkert kriptájukba helyezték örök nyugalomra.“ (Takács F. kézirat.)
A szombathelyi MÁV pályaudvar országosan is az egyik legnagyobb és legszebb vasútállomás. Tervezője Posel Gusztáv. A teret több alkalommal is átalakították, formálták. 1865-ben a Délivasút Rt. építette az indóházat, mely előtt akkor földesút vezetett, a házak elé fasort ültettek. 1901-ben a régi indóházat lebontották, és helyére került a jelenlegi állomásépület. Az épület előtti teret is Posel Gusztáv tervei alapján parkosították. Az épület előtt „a város alacsony növényzettel parkosított teret alakított ki (a mai Éhen Gyula tér északi kétharmad részén.)“ (Heckenast J. 1968). Az utakat keresztirányban vezették, az általuk határolt területeket gyepesítették, az utak találkozásánál középen virágfelülettel. A tér szélére fenyőket ültettek. Az 1910-es felvételeken még csak néhány fát láthatunk a területen. 1924-ben a város a teret fásította. 1945 után a teret a Széll Kálmán utcáig kibővítették, az utakat átépítették, fákat ültettek, és megnagyobbították a virágfelületeket. Sajnos a város közönsége a parkot nem kímélte, állaga a taposás és rongálások következtében jelentősen romlott. 1974. augusztus 2-án megszűnt a vasútállomástól a Kálváriáig közlekedő villamosvasút. A tér ekkor kapta jelenlegi formáját. Ide került a város egyik helyi autóbusz-állomása. A megnövekedett autóbusz-forgalom és a tömegközlekedést igénybe vevők igénytelensége folytán jutott a park jelenlegi siralmas állapotába. A téren több szobrot és domborművet is elhelyeztek az idők folyamán. Az állomásépület kijáratától jobbra helyezték el a Magyar Kir. Államvasutak hősi halottainak emlékművét, melyet Müller Tibor szobrász készített 1943-ban. Éhen Gyula polgármester mellszobra a tér másik oldalán egy oszlopon állt. A márvány mellszobrot Rumi Rajki István készítette 1935-ben. 1950 után a szobrot áthelyezték a róla elnevezett városrészbe. Rumi Rajki István 1881-ben Rumban született és 1941-ben Budapesten halt meg. A szobrászművész Münchenben, Párizsban, majd hazajőve Strobl Alajosnál tanult. „Több szombathelyi köztéri szobor alkotója. Fő műve „Szent Márton megkereszteli édesanyját“ 1938. és a New York-i világkiállítás magyarok csarnokában Szent István szobra 1939. Budapesten lett eltemetve, de a Rumi Rajki István Kör exhumáltatta és Rumba, szülőfalujába, helyezték végső nyughelyére.“ (Takács F. kézirat.) 1965-ben az állomás kerítése mellé került Deák László Ülő női akt szobra is. A térre 2004-ben történt kisebb beültetés során 2 db díszkörte változat és 1 db fehér eperfa változat került.

Somkuthy Ferenc
Dr. Tóth József

 

Cikkünk megjelenését Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta.

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
  2009 © MG Bt. · Minden jog fenntartva. 4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu